Napsütéses izmiri 31 fokból hazatérni az esős, borongós budapesti 13 fokba nem esik valami jól. Most is zuhog, hangosan kopog a tetőablakon.

Rossz érzés így hazajönni. De vigasztalom magam azzal, hogy hamarosan talán jobb idő lesz :)

Nagyon jó volt Izmirben, Törökországban. Kellemes volt a meleg, a napsütés. Nagyon jó volt a szálloda (Mövenpick Izmir Hotel), remek a reggeli, kellemes a munka, és természetesen a vacsorák is.

Egyik este elmentünk egyet sétálni, és keresni egy valódi Kumrucu-t, ami az olyan büféknek a neve, ahol eredeti Cesme-i kumru szendvicset árulnak. Találtunk is, és jól bevacsoráztunk: fejenként két szendvics + a kihagyhatatlan Ayran (enyhén sós, vizes joghurt). Ez a kettő így fejedelmi volt. Egy kicsit megidézte a tavalyi Cesme-i hétvégét :)

És hogy itthon is legyen valami emlék: utolsó este elszaladtunk a bazárba, és beszereztük a szokásos rágcsálnivalót: pisztáciát. Legalábbis ebből a célból mentünk. Aztán lett belőle majdnem 4 kilogramnyi mindenféle: pisztácia, sós mogyoró, kétféle mazsola, törökmogyoró, kesudió, és még finom füge is. Kb. fél óráig válogattunk, és kóstoltunk ami itt természetes: mindent meg lehet sőt meg kell kóstolni, és utána lehet rendelni. Az árak: nagyon kellemesek, érdemes vásárolni.

Természetesen ez a mennyiség okozott némi galibát a becsekkolásnál, mert a kézipoggyászaink túl voltak a megengedett 8 kg-os határon, de aztán olyan nagyon szépen néztünk a személyzet szemébe, hogy felengedték a fedélzetre. Hogy ennek mi volt az előnye? Nem kellett várni Budapesten a csomagjainkra.... ott mindig sokat kell várni.

Csak majd azt kell megállnom, hogy ezt a mennyiséget ne egyem meg egyetlen este alatt :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.