Két hete Campulung, Romániában jártam, üzleti úton.

A hazaút előtt, a cég tulajdonosa, mielőtt kivitt volna a bukaresti reptérre, tett velünk egy városnéző nagy kört. Sosem voltam még Bukarestben. 

A város érdekes. Elsőre nem is olyan rossz. Persze nem láttam mindent, csak autóval mentünk egy elég nagy kört. De alapvetően két részre osztanám: a lakótelepes részre, és a régi történelmi részre, ha egyáltalán lehet ilyet mondani. Ez a része olyan, mint a mi Andrássy útunk, és környéke: régi villák, sajnos legtöbbje rossz állapotban. A rendszerváltás után visszakapták az eredeti tulajdonosai,  de arra már nincs pénzük, hogy rendberakják.

A lakótelepi részről meg csak annyit, hogy ennek fényében a mi panelházaink, a kavicsos külsejükkel egészen tetszetősek, és 30 év után is elfogadhatóak.

Aztán ott van a "Nép háza". Ezt még a nagy Diktátor építette. Én még képen sem láttam sosem, de amikor a valóságban megláttam, azért elállt a szavam. A világ második legnagyobb épülete, a washingtoni Pentagon után. Elképesztő méretű épület. És az érdekes az, hogy nem ronda, nem giccses, legalábbis az utcáról semmiképpen.

A másik elképesztő építmény az innen kiinduló sugárút, és a két oldalán felépített épületsor. És az érdekes az, hogy ez sem ronda. Ma is vállalható. Ahogy a másik végén található óriási körforgalom. Szóval minden gigantikus. De hely volt bőven, és azt mondom illik Bukaresthez.

Összességében kellemes meglepetés volt, rosszabbra számítottam.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.